#tojás

Együttműködési lehetőség a Magyar Tojásszövetséggel

Kedves X.Y,

Jámbor Eszter vagyok, az OpenCom tanácsadója és a Magyar Tojásszövetség nevében kereslek egy hosszú távú együttműködés lehetősége miatt.

Szeretném pár mondatban bemutatni a szövetséget, mielőtt az együttműködés részleteiről írnék, hogy jobban beleláss a céljaikba. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (röviden Magyar Tojásszövetség) 1989-ben alakult és a magyar tojástermelőket fogja össze. A Tojásszövetség évekkel ezelőtt több edukációs kampányt is indított: egyrészt a tojás jótékony hatásairól, másrészt a különböző tartástechnológiák körül kialakult tévhitek tisztázására. Erről írok lejjebb bővebben majd.

Ne haragudj, hogy ez most egy hosszú levél lesz, de a téma miatt úgy gondoljuk, sok hiteles információra és háttéranyagra van szükség ahhoz, hogy a témához közelebb kerülj!

Itt tudod megnézni a Tojásszövetség social média oldalát, a HU, de tojás Facebook oldalt, ahol már több mint 24 ezer tojásrajongó gyűlt össze.

Két évvel ezelőtt, 2019-ben indította a szövetség a rEGGelem programot. A program során az ország általános iskoláit járva egy improvizációs társulat segítségével a teljes értékű reggelizés fontosságáról és a tojás jótékony hatásairól tanulhatnak a gyerekek. Az RTL Klub erről szóló híradós anyagát a képre kattintva tudod megnézni.

Tavaly, 2020-ban a koronavírus járvány miatt a rEGGelem program a TikTokra költözött, ahol Győrffi Dani, Czura Karina és Togyela Dominik mutatta meg a követőinek, hogy összedobni egy rántottát az egyik legkönnyebb dolog a világon.

A Tojásszövetség elkötelezett abban is, hogy a különböző tartástechnológiákhoz kapcsolódó tévhiteket eloszlassa. A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, de figyelembe veszik a tojás származási helyét is, viszont legtöbbször nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti valós különbségekkel. Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre. Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségi tojást állítanak elő: finomabb és sárgább a szabadtartásos, miközben ez, az állatoknak adott takarmány minőségétől függ - nem a tartástechnológiától.

Itt találsz egy infografikát a különböző tartástechnológiák környezeti terheléséről:

A Tojás Világnapja alkalmából egy edukációs animációt is készített a szövetség, ezt itt tudod megnézni:

Ez pedig egy korábbi index.hu cikk a témában, ami jól leírja a fenntarthasági témakört:

Illetve itt van a három leggyakoribb tévhit és azok tisztázása:

TÉVHIT 1.: Általános tévhit, hogy a különböző tartási módok befolyásolják a tojás összetételét és annak táplálkozási értékét.

 

 

VALÓSÁG 1.: A tojás minőségére a takarmányok minősége és a megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (pl. füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől például pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja. Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni. Illetve amennyiben a takarmány E-vitamin tartama vagy az Omega-3 zsírsavtartalma magasabb, a tojásban is megnő ezeknek az anyagoknak mennyisége.

TÉVHIT 2.: A Föld jelenlegi erőforrásai elbírnák azt az elvárást, hogy minden tojást szabadtartású vagy ökológiai tartástechnológiával állítsák elő. És rendelkezésre áll korlátlanul annyi erőforrás (szabad földterület, munkaerő stb.), ami ahhoz kell, hogy a Föld lakosságát szabadtartású tyúkoktól származó tojásból lehessen ellátni.

 

 

VALÓSÁG 2.: A Föld erőforrásai végesek: kiszámolták, ha az Egyesült Államok tojásigényét szabadtartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük. Ha ugyanezt a számolást elvégezzük Magyarországra, ahol egy évben 2,3 milliárd tojás fogy (2019-es KSH adatok alapján) 1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség, hogy minden magyar lakost szabadtartású tojással lássunk el. Amennyiben csak és kizárólag szabadtartású technológiával oldanák meg az ország tojásellátását, akkor egy Pécs nagyságú (163,2 km²) várost foglalnának el a tojótyúkok az ellátásukhoz szükséges takarmánytermő -és kifutóterülettel együtt. ​

TÉVHIT 3: A szabadtartású technológia a legkedvezőbb minden szempontból: az állat jólléte, a tojás minősége, illetve a környezetre gyakorolt terhelés szempontjából.

 

 

VALÓSÁG 3: Pont az ellenkezője igaz: az adatok és számok tükrében (lásd a csatolt infografikát) az EU-konform ketreces tartástechnológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a rendszer a legfenntarthatóbb, ez terheli legkevésbé a környezetet: például az ammónia és szén-dioxid kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb.

Miért keresünk téged?

A fentiek, a tartástechnológiákhoz kapcsolódó tévhitek eloszlatásában keresi a Tojásszövetség a social médiában egyűttmükődő partnereit hosszú távon. Olyan gasztroinfluencert keresünk, aki hitelesen tudja és szeretné is képviselni a magyar tojás fenntarthatóságának ügyét. Tudjuk, hogy ez egy nehéz téma, rengeteg a tévhit, pont ezért nem egy hagyományos influencer együttműködésben gondolkodunk, ahol egy megbeszélés után elvárjuk az influencer elköteleződését bizonyos összegért cserébe. Itt nagyon szeretnénk az elköteleződés előtt – természetesen egy edukációs díjért cserébe – megmutatni egy tojótyúktelep működését – és szakértőink a helyszínen minden kérdésre válaszolnak. Szeretnénk, hogy minden szereplő számára komfortos legyen ez az együttműködés.

Köszönöm szépen, hogy végigolvastad ezt a hosszú levelet! Kérlek, ha érdekel az együttműködés lehetősége, illetve bármilyen kérdés felmerül keress nyugodtan!

Üdvözlettel:

Jámbor Eszter

senior tanácsadó

eszter.jambor@opencom.hu

+36 30 459 4419

 

 

 

 

 

Kapj híreket a postafiókodba

A "Feliratkozás" gombra kattintással megerősítem, hogy elolvastam és elfogadtam a következőt: Adatvédelmi politikája.